Ugrás a tartalomra
Csomagok

Főoldal Tudástár

Útmutató

Domain és tárhely kisvállalkozásnak: kinek a nevén legyen?

A .hu domain igénylésének szabályai, a regisztrátor és a tárhelyszolgáltató közti különbség, SSL-tanúsítvány, céges e-mail a saját domainen – és miért a vállalkozás nevén legyen a domain.

5 perc olvasás

Ezen a lapon

Egy céges weboldal körül az egyik legkellemetlenebb, sokszor csak évekkel később felszínre kerülő hiba nem a dizájnban van, hanem egy adminisztratív mezőben: abban, hogy kinek a nevére regisztrálták a domaint. Ha a fejlesztő vagy egy régi munkatárs neve áll ott, a vállalkozás a saját webcímét csak az ő közreműködésével tudja megújítani, áthelyezni vagy átadni. Ezt elkerülni nem nehéz, csak az elején kell rá figyelni.

Domain, regisztrátor, tárhely – három különböző dolog

Sok kisvállalkozó egyetlen „weboldalas” szolgáltatásként gondol arra, ami valójában három külön szereplőhöz tartozhat.

  • A domain a webcím. A .hu nevek központi nyilvántartását a Domainregisztrációs Szabályzat szerint az ISZT Nonprofit Kft. mint Nyilvántartó vezeti.
  • A regisztrátor az a szolgáltató, amelyen keresztül a domaint igényled és fenntartod. A szabályzat szerint a regisztrátort a Nyilvántartó hatalmazza fel, ő nyújtja be az igénylést, és ő felel azért, hogy a nyilvántartásba pontos adatok kerüljenek.
  • A tárhely az a szerver, amelyen a weboldal ténylegesen fut. A tárhelyszolgáltató lehet ugyanaz a cég, mint a regisztrátor, de nem kell, hogy az legyen.

A szétválasztásnak gyakorlati súlya van. Ha a domain és a tárhely egy kézben van, kényelmes – de szolgáltatóváltáskor mindkettőt egyszerre kell mozgatni. Ha külön kézben van, a tárhelyet le lehet cserélni úgy, hogy a domain és a hozzá tartozó e-mail-címek érintetlenek maradnak.

Ki igényelhet .hu domaint?

A hatályos Domainregisztrációs Szabályzat (a domain.hu-n 2026. július 1-jétől hatályos változatként közzétett szöveg) 1.1. pontja szerint domaint bármely ország állampolgára vagy jogi személye igényelhet, ha kötelező jogszabály ki nem zárja; a szabályzat bizonyos igénylői körök esetében azt is előírja, hogy a .hu domaint indokoló gazdasági vagy egyéb tevékenységet folytassanak, és ezt kérésre igazolják. Természetes személy igénylő csak nagykorú lehet. Egy magyar egyéni vállalkozó vagy cég számára ezek a feltételek a gyakorlatban nem jelentenek akadályt.

Néhány további szabály, amely a névválasztásnál számít:

  • a domain név 2–63 karakter hosszú lehet (2.1.1. pont);
  • használhatók benne az ékezet nélküli kisbetűk, a magyar ékezetes kisbetűk, számjegyek és kötőjel (2.1.2. pont), de kötőjellel nem kezdődhet és nem végződhet;
  • a névválasztásért, annak jelentéséért és használatáért a szabályzat 2.3.1. pontja szerint az igénylő, illetve a domain-használó felel – vagyis ha a név más védjegyét vagy cégnevét sérti, az nem a regisztrátor gondja.

Az igénylés után a nyilvántartásba vétel feltételes, és a szabályzat szerint nyolc napra közzéteszik; ha ez idő alatt nem érkezik kifogás, a regisztráció véglegessé válik. A szabályzat azt is rögzíti, hogy a kapcsolattartói e-mail-cím és telefonszám csak megerősítés után kerülhet a nyilvántartásba – ezért fontos, hogy olyan címet adj meg, amelyet valóban olvasol.

Figyelem: a domain.hu-n már egy 2026. november 18-tól hatályos változat is elérhető. Igénylés vagy változtatás előtt mindig az éppen hatályos szöveget nézd meg.

Kinek a nevén legyen a domain?

Röviden: a vállalkozásén. A szabályzat a domainre nem tulajdonjogot, hanem használati jogot biztosít, és azt a személyt, „akinek számára a domain név regisztrálásra került”, domain-használónak nevezi. Ő dönthet a regisztrátorváltásról és a domain átruházásáról is. Ha nem a vállalkozás a domain-használó, akkor minden ilyen lépéshez annak a személynek a közreműködése kell, aki a nyilvántartásban szerepel.

  • Cég esetén a domain-igénylő legyen maga a cég.
  • Egyéni vállalkozónál a domain-igénylő a vállalkozó, mint természetes személy. Ha később céget alapítasz, a domain átruházható.
  • Ha a fejlesztő intézi az igénylést, kérd, hogy a vállalkozás adataival tegye, és kérj róla visszaigazolást. A fejlesztő lehet technikai kapcsolattartó; a domain-használó ne ő legyen.

Ha szolgáltatót váltanál, a szabályzat 3.7. pontja írja le a regisztrátorváltást: a domain lejárata ilyenkor egy évvel meghosszabbodik, és a váltást követő 30 napban sem újabb váltás, sem átruházás nem indítható. Ha a domainre zárolást (registry lock) kértek, azt előbb fel kell oldatni, és a papíralapú védelem nélküli domainekhez a váltáshoz a Nyilvántartótól igényelhető engedélyezési kód is kell.

SSL-tanúsítvány: már nem extra

A böngészők a titkosítatlan (http://) oldalakat ma figyelmeztetéssel jelenítik meg, ezért a tanúsítvány alapkövetelmény, nem prémium szolgáltatás. Két dolgot érdemes tudni róla.

Az első, hogy a tanúsítványok érvényessége rövidül. A böngészőgyártók és tanúsítványkiadók szakmai fóruma, a CA/Browser Forum 2025 áprilisában elfogadott döntése szerint a nyilvánosan megbízható TLS-tanúsítványok legnagyobb érvényességi ideje 2026 márciusától lépcsőzetesen csökken, és 2029-re 47 nap lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanúsítványt automatikusan kell megújítani; a kézi, évenkénti csere ideje lejárt.

A második, hogy a tanúsítvány önmagában nem minőségi jegy. Azt igazolja, hogy a kapcsolat titkosított, és hogy a tanúsítvány a domainhez tartozik – azt nem, hogy a weboldal mögötti vállalkozás megbízható.

Kérdés a szolgáltatónak: Automatikus a tanúsítvány megújítása, és ki kap értesítést, ha egyszer mégsem sikerül?

Céges e-mail a saját domainen

Egy [email protected] cím több, mint presztízs. Ha a céges levelezés egy ingyenes postafiók-szolgáltató címén fut, a vállalkozás az ügyfélkapcsolatait egy olyan fiókhoz köti, amelyet nem tud átvinni máshová. A saját domainen futó e-mail viszont szolgáltatótól független: a levelezést kiszolgáló rendszer cserélhető, a cím marad.

Néhány dolog, amit tisztázni kell:

  • a levelezés ugyanazon a tárhelyen fut-e, mint a weboldal, vagy külön szolgáltatásban (ha együtt, egy tárhelyváltás a levelezést is érinti);
  • be vannak-e állítva a levelek hitelességét igazoló DNS-rekordok (SPF, DKIM, DMARC), amelyek nélkül a kimenő levelek egy része a címzettek spam mappájában köt ki;
  • hány postafiók fér bele az árba, és mekkora a tárhelyük.

Mit kell a tárhelyről a weboldalon feltüntetni?

Ezt kevesen tudják: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 4. § h) pontja szerint a szolgáltatónak közzé kell tennie a számára tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét és elérhetőségi adatait, különösen a rendszeresen használt e-mail-címét – kivéve, ha ezek az adatok a tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan egyébként is megismerhetők. Ezért szerepel sok magyar weboldal impresszumában a tárhelyszolgáltató is. Részletek: Mi kötelező egy magyar céges weboldalon.

Ellenőrzőlista

  • A domain-használó a vállalkozás – ellenőrizd a regisztrátornál vagy a nyilvános domainkeresőben.
  • A regisztrátori és a tárhelyfiók belépési adatai nálad vannak, nem csak a fejlesztőnél.
  • Tudod, mikor jár le a domain, és van automatikus megújítás vagy emlékeztető.
  • A tanúsítvány megújítása automatikus.
  • A céges e-mail a saját domainen fut, és a hitelesítő DNS-rekordok be vannak állítva.
  • Az impresszumban szerepelnek a tárhelyszolgáltató adatai.

A teljes megrendelési folyamatot a lépésről lépésre haladó ellenőrzőlista foglalja össze.

Ez a lap a megjelenésekor hatályos szabályokat ismerteti, tájékoztató jelleggel. Jogszabály és szabályzat változhat; egyedi helyzetben kérd szakember véleményét.

Kapcsolódó olvasnivaló

A teljes folyamat egy lapon: Céges weboldal lépésről lépésre: a céltól az átadásig