Két ajánlat fekszik az asztalon. Az egyik egyetlen összeg, alatta három sor szöveg. A másik kétoldalas táblázat, benne tizennégy tétel, és a végösszeg jóval magasabb. A természetes reflex az olcsóbbat választani – pedig ebből a két papírból még egyáltalán nem derül ki, melyik a drágább weboldal. Csak az derül ki, hogy az egyik ajánlat többet mond el magáról.
Ez a lap nem ad árlistát. Nem azért, mert titok volna, hanem mert nem találtunk olyan független, dátumozott, nyilvános felmérést a magyar piacról, amelyre egy sávot nyugodt szívvel rá lehetne építeni; amit a keresés kidob, az szinte kivétel nélkül egy-egy szolgáltató saját árlistája. Ehelyett szétszedjük a költséget azokra az elemekre, amelyekből minden ajánlat – kimondva vagy kimondatlanul – összeáll. Ha ezeket ismered, bármely két árat össze tudsz vetni.
Hat elem, amelyből minden ár összeáll
Domain. A webcím, például egy .hu végződésű név. Ez évente megújítandó díj, és nem tulajdon, hanem használati jog: a .hu domainek Domainregisztrációs Szabályzata kifejezetten domain-használóról beszél. Hogy a díj kinek a számlájára fut és kinek a nevére szól a név, azt külön lapon bontjuk ki: Domain és tárhely kisvállalkozásnak.
Tárhely és üzemeltetés. Ahol a weboldal fájljai és – ha van – adatbázisa fut. Ide tartozik a biztonsági mentés, az SSL-tanúsítvány megújítása és sokszor a céges e-mail is. Szinte mindig havi vagy éves díj.
Tervezés. Az oldal szerkezete, a menü, az, hogy milyen aloldalak lesznek és mi kerül rájuk, valamint a vizuális megjelenés. Sablon alapú megoldásnál ez kisebb munka, egyedi arculatnál nagyobb.
Fejlesztés. A terv megvalósítása: a sablon testreszabása vagy az egyedi kód megírása, űrlapok, webáruház-funkciók, külső rendszerek (számlázó, foglalási naptár) bekötése.
Tartalom. Szövegek, fotók, termékleírások, jogi szövegek. Gyakran alulbecsült tétel, mert sok ajánlat egyszerűen feltételezi, hogy „a szövegeket az ügyfél adja”. Ha ezt nem tudod vállalni, az vagy pénzbe kerül, vagy hónapokat csúszik a projekt.
Karbantartás. Frissítések, biztonsági javítások, kisebb módosítások, hibaelhárítás az átadás után. Tartalomkezelőre épülő oldalnál ez nem opcionális – erről a WordPress, weboldalépítő vagy egyedi fejlesztés lapon bővebben írunk.
Egyszeri és visszatérő – külön oszlopba
A legtöbb félreértés abból fakad, hogy az ajánlat egyetlen összeget mutat, miközben a költségek egy része egyszer merül fel, a másik része minden évben. Egy olcsó belépő ár mögött lehet drága havidíj, és fordítva.
| Tétel | Jellemzően egyszeri | Jellemzően visszatérő |
|---|---|---|
| Domain | – | évente |
| Tárhely, mentés, tanúsítvány | – | havonta vagy évente |
| Tervezés | igen | csak újratervezéskor |
| Fejlesztés | igen | bővítéskor |
| Tartalom előállítása | igen | ha rendszeresen frissül |
| Karbantartás, frissítés | – | havonta vagy eseti díjjal |
| Weboldalépítő-előfizetés | – | havonta vagy évente |
A gyakorlati teendő egyszerű: kérd mindkét ajánlatot ugyanebben a bontásban, és számold ki, mennyibe kerül az oldal három év alatt. Ez a szám jobban összevethető, mint bármelyik belépő ár, mert benne van a fenntartás.
Sablon vagy egyedi – mit fizetsz valójában?
A „sablon kontra egyedi” vita ritkán szól arról, hogy melyik a jobb. Arról szól, hogy hol jelenik meg a költség. Egy kész sablonra épülő oldalnál a tervezés és fejlesztés olcsóbb, mert valaki más már elvégezte a munka nagy részét; cserébe a lehetőségek a sablon keretein belül maradnak, és a sablon frissítéseitől függsz. Egyedi tervezésnél és fejlesztésnél a kezdeti tétel nagyobb, a mozgástér is, és – a szerződéstől függően – a kód feletti rendelkezés is.
Hogy egy kisvállalkozásnak melyik éri meg, attól függ, mennyire szokványos, amit az oldalnak tudnia kell. Egy bemutatkozó oldal öt aloldallal és egy kapcsolatfelvételi lehetőséggel ritkán indokol egyedi fejlesztést. Egy foglalási rendszerrel, raktárkészlettel vagy külső szoftverrel összekötött oldal már más eset.
Az „ingyenes” weboldalról
Időnként felbukkan az ajánlat, hogy a weboldal maga ingyenes, csak a havidíjat kell fizetni. Ez nem feltétlenül rossz konstrukció, de érdemes tisztán látni, mit jelent: a tervezés és fejlesztés költsége ilyenkor a havidíjba van beépítve, és a szerződés időtartama alatt térül meg. A kérdés itt is az, mi történik, ha kilépsz. Ha a felmondással az oldal megszűnik, és sem a domain, sem a tartalom nem vihető magaddal, akkor valójában bérelted az oldalt, nem megrendelted. Ez bizonyos helyzetekben ésszerű választás – például egy próbaidőszakra –, de akkor tudatosan döntsd el, ne utólag derüljön ki.
Ami gyakran kimarad az ajánlatból
A legtöbb drága meglepetés nem a feltüntetett tételekből jön, hanem azokból, amelyekről az ajánlat hallgat. Érdemes rákérdezni:
- Jogi szövegek. Az impresszum, az adatkezelési tájékoztató, webáruháznál az ÁSZF – ki készíti, és ki felel a tartalmukért? A fejlesztő jellemzően nem jogász. Lásd: Mi kötelező egy magyar céges weboldalon.
- Sütikezelés. Ha analitika vagy beágyazott tartalom kerül az oldalra, hozzájáruláskezelés is kell. Benne van az árban?
- Akadálymentesség. Ha az oldal fogyasztóknak értékesít, és a vállalkozás nem mikrovállalkozás, a megfelelés nem extra, hanem követelmény. Részletek az akadálymentességről szóló lapon.
- Képek jogai. Fotóbankból vásárolt vagy saját képek? Ki fizeti a licencet, és kinek a nevére szól?
- Módosítási körök. Hány javítási kör fér bele, és mennyibe kerül a többi?
- Átadáskor kapott hozzáférések. Domain, tárhely, adminfelület, forráskód – mindez a te kezedben lesz, vagy a szolgáltatóéban marad?
- Áfa. Az összeg nettó vagy bruttó? Két ajánlatot csak azonos alapon lehet összehasonlítani.
Hogyan hasonlíts össze két ajánlatot?
Az összehasonlítás nem az összegek egymás mellé tételével kezdődik, hanem azzal, hogy a két ajánlatot közös nevezőre hozod. Ehhez nem kell szakértőnek lenned, csak kitartónak.
- Bontasd tételekre. Kérd meg mindkét szolgáltatót, hogy a fenti hat elem szerint, egyszeri és visszatérő oszlopra bontva adja meg az árat. Ha valaki ezt nem hajlandó megtenni, az is információ.
- Számolj három évre. Add össze az egyszeri tételeket és a visszatérők háromszorosát.
- Vesd össze a terjedelmet. Hány aloldal, hány nyelv, milyen funkciók, hány módosítási kör? A kevesebbet ígérő ajánlat nem olcsóbb, csak kisebb.
- Nézd meg, mi történik a végén. Kié lesz a domain, a tárhelyfiók, a forráskód és a tartalom? Mennyi idő alatt és milyen formában kapod meg, ha szolgáltatót váltasz?
- Kérdezz a karbantartásra. Mi a teendő, ha az oldal fél év múlva feltörik vagy leáll? Van-e erre díj, határidő, felelős?
Ha a két ajánlat ezek után is jelentősen eltér, az eltérésnek oka van – és most már meg tudod kérdezni, mi az.
Amire ez a lap nem válaszol
Nem mondjuk meg, mennyit „érdemes” egy weboldalra költeni. Ez a vállalkozás bevételétől, a weboldal szerepétől (névjegy vagy értékesítési csatorna) és attól függ, mennyi munkát tudsz magad elvégezni a tartalom oldalán. Amit állítunk: egy tételes, háromévre kiszámolt összeg alapján jobb döntést hozol, mint egy csomagár alapján. A teljes folyamatot az ajánlatkéréstől az átvételig a lépésről lépésre haladó ellenőrzőlista foglalja össze.
Ez a lap a megjelenésekor hatályos szabályokat ismerteti, tájékoztató jelleggel. Jogszabály és szabályzat változhat; egyedi helyzetben kérd szakember véleményét.